A rozs Oroszország egyik legfontosabb élelmiszernövénye, amelyet takarmányként és emberi táplálékként (liszt, keményítő, maláta) használnak. Hazánk a világon az első helyen áll a rozs betakarításában. A növény termesztésének fő területei a Volgai körzet (Tatár Köztársaság, Szamara és Uljanovszki terület), az Uráli körzet (Udmurt Köztársaság és Permi terület), valamint a Központi és a Volga-Vjatkai körzetek.
A rozs kevésbé igényes a természeti körülményekre, mint a búza, ellenálló számos kártevővel és kórokozóval szemben. Bár a vetésrozsnak 39 fajtája van, hazánkban csak közönséges rozsot termesztenek. Az őszi rozs könnyen elviseli az alacsony hőmérsékletet, akár -35 Celsius-fokig, ezért Oroszország területén az őszi vetés elterjedtebb, mint a tavaszi vetés, amelyet Burjátföld és Jakutföld egyes területein termesztenek. Megvizsgáljuk az őszi rozs termesztésének különböző szempontjait.
A mezőgazdasági földterület bérleti díja Oroszország különböző régióiban jelentősen eltér. A hektáronkénti ár függ a bérelt földterület teljes területétől, az út közelségétől, a kommunikáció, a víz, a speciális berendezések meglététől vagy hiányától, és lehet akár 500 rubel is, de akár több ezer rubel is.
Mint már említettük, a rozs könnyen megterem a búzatermesztésre alkalmatlan talajon is. A rozs legjobb előveteményei a csillagfürt-zabkeverékek, az évelő fűfélék, a korai érésű burgonya, a silókukorica, a len, a borsóbúza. A rozs egy helyen két évig is teremhet. Nem ajánlott a rozsot évelő hüvelyesek után vetni, mert azoktól a talaj nitrogénnel telítődik, ami káros a rozsra.
A földet 3-4 héttel a vetés előtt felszántják. Ha a rozst a búza után tervezik vetni, akkor szikkasztó ekét használnak; burgonya, len, borsó után a földet laposvágóval művelik; évelő fűfélék és kukorica után a szántóföldet tárcsás ekével művelik. Egy hektár föld felszántásának átlagos költsége 700-1000 rubel.
A téli rozs vetőmagjait az interneten keresztül lehet megvásárolni, kilogrammonként körülbelül 10 rubel áron. A modern agronómusok nagy hibája a frissen betakarított magokkal való vetés. A szárítatlan vetőmag még nem csíraképes, ezért a rozstermés hektáronként 10 centiméterre csökken, bár többszörösére is lehet.
Nézzük a rozs népszerű fajtáit. A "Tatarskaya 1" fajta a középérésűek közé tartozik, ellenáll a fakadásnak és a fagynak, jó sütési tulajdonságokkal rendelkezik, szegény, alacsony termékenységű talajokon termesztik. A "Saratovskaya 7" középérésű fajtát magas terméshozam, szárazságtűrés és a gabona jó technológiai és sütési tulajdonságai jellemzik, a legjobban a Volga régióban terem. A "Bezencsuk 87" fajta szintén a középérésűek közé tartozik, ellenáll a lerakodásnak, kiváló sütési tulajdonságokkal rendelkezik, a Központi, Volga-Vjatka, Közép-Feketeföld, Közép-Volga, Ural régiók állami nyilvántartásában szerepel. A "Novozybkovskaya M-4" fajta fagyálló, magas termést ad, homokos talajon jól terem, de túlzott nedvességnél megáll. A "Pullmana sárgaszemű" fajtát a Kurszki régióban történő termesztésre tervezték, a benyújtás és a széttöredezés aránya sokkal alacsonyabb, mint más fajtáké.
Vetés előtt a vetőmagokat elő kell készíteni, hogy megelőzzék a szárfoltosság és a hópenész fertőzését. Erre a célra a Fundazol és a TMTD használható. A búza vetési időpontjai a nem feketeföldes sávban - augusztus 5-25., a középső feketeföldes sávban és a délkeleti régiókban - augusztus 15-szeptember 1., a déli régiókban - szeptember 25-október 10. között.
A rozs vetési aránya hektáronként a következő: a Közép-Feketeföld övezetben - 5-6 millió mag, a Nem-Feketeföld övezetben - 6-7 millió mag, a Volga régióban - 4-6 millió mag, az Urálban és Szibériában - 6-7 millió mag. 1000 mag súlya fajtától függően 30-40 gramm. Következésképpen hektáronként 150-280 kilogramm vetőmagra van szükség.
A rozs vetésének több módja van: hagyományos, elfoglalt páros, keresztezett, keskeny töltésű. Ha elfoglalt párokra vetjük a rozst, akkor a vetésmennyiséget 15-20 százalékkal növeljük, ha pedig keskeny- vagy kereszttöltéses módszert alkalmazunk, akkor 10-15 százalékkal kell növelni a vetésmennyiséget.
Közvetlenül a vetés után a jobb telelés érdekében ajánlott a növényt hengerelni. Kora tavasszal tarlóhántás. A gyökérrothadás ellen Fundazolt, a gyomok ellen gyomirtó szereket használnak, bár a rozs ellenálló a gyomokkal szemben, és a gyomirtás gyakran nem szükséges. 10-12 nappal a csírázás után a növényeket a kamapozán M oldattal permetezik a lombosodás megelőzésére.
A rozs betakarítása a gabona viaszérettségének közepén kezdődik, amikor a gabona még szilárdan a fülön van, és nem töredezett, mert a viaszérettség végén megáll a szárazanyag áramlása a gabonában, és teljes érettségnél nem lehet elkerülni a jelentős veszteségeket, mert a gabona hajlamos a töredezésre.
A betakarítás külön módszerrel történik. Először szélhajtót, majd kombájnt használnak. A betakarított gabonát megtisztítják, válogatják és szükség esetén szárítják. A szerelt szélhajtás költsége 25 ezer rubeltől kezdődik. Egy gabonakombájn 450 ezer rubelért vásárolható meg, egy új, modern kombájn ára több mint 2 millió rubel. Egy finn mobil gabonaszárító körülbelül 2,5 millió rubelbe kerül.
A rozstermesztés átlagos költsége egy hektár földterületen - 5000 rubeltől. A rozs átlagos hozama - 20 centner hektáronként, jó agrotechnikával 50 centnerre nőhet. Ha a gabonát 5000 rubel/tonna áron adjuk el, a nettó nyereség körülbelül 5000 rubel/hektár lesz.
A rozs különböző takarmánykeverékek része, tápanyagtartalma nem rosszabb, mint a búzáé, ezért a rozs forgalmazásának egyik lehetőségét a takarmánytermelők kínálják. A magas sütési tulajdonságokkal rendelkező fajták termesztésekor célszerű együttműködni a rozslisztet előállító cégekkel. Ezenkívül a rozsot szerves trágyaként használják a gazdaságokban.