A kult\u00farb\u00faz\u00e1t k\u00e9t fajt\u00e1ra - l\u00e1gy \u00e9s kem\u00e9ny - osztj\u00e1k. Ezek botanikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel rendelkeznek, amelyek a termeszt\u00e9si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez kapcsol\u00f3dnak. A liszt
\naz ezekb\u0151l a fajt\u00e1kb\u00f3l el\u0151\u00e1ll\u00edtott term\u00e9k szint\u00e9n elt\u00e9r\u0151 jellemz\u0151kkel rendelkezik.<\/p>\n
Botanikai jellemz\u0151k<\/strong><\/p>\n A b\u00faza egy\u00e9ves n\u00f6v\u00e9ny, fel\u00e1ll\u00f3 sz\u00e1rral, csom\u00f3kkal \u00e9s intern\u00f3diumokkal. Mind a kem\u00e9ny, mind a l\u00e1gy b\u00faza apr\u00f3l\u00e9kos gy\u00f6k\u00e9rzettel rendelkezik, A durumb\u00faza sz\u00e1raz, forr\u00f3 nyar\u00fa, kontinent\u00e1lis \u00e9ghajlat\u00fa r\u00e9gi\u00f3kban terem. Az agrotechnika saj\u00e1toss\u00e1gai<\/strong><\/p>\n A megfelel\u0151 b\u00fazaterm\u00e9s el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek egyik f\u0151 felt\u00e9tele a vet\u00e9sforg\u00f3 betart\u00e1sa. Az \u0151szi fajt\u00e1kat gyakrabban vetik fekete parlagon (a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldet teljesen megtiszt\u00edtott\u00e1k a gyomokt\u00f3l, a talaj laza \u00e9s nedves). <\/p>\n A kem\u00e9ny fajt\u00e1kat kiz\u00e1r\u00f3lag fekete parlagon vetik. \u00c9s semmik\u00e9ppen se termessz\u00e9k k\u00e9t egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben ugyanazon a parcell\u00e1n. Ha a vet\u00e9s ut\u00e1n Cultural wheat is divided into two varieties – soft and hard. They have botanical differences, which is associated with the growing conditions. The flour produced from these varieties also has different characteristics. Botanical characteristics Wheat is an annual plant with erect stems with nodes and internodes. Both hard and soft wheat have a meticulous root […]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[21],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/309"}],"collection":[{"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=309"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/309\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":310,"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/309\/revisions\/310"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=309"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=309"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/grain.st\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=309"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\na vir\u00e1gzat \u00f6sszetett t\u00fcske, a lev\u00e9lnyelek p\u00e1rhuzamosan helyezkednek el.
\nA levelek \u00e9l\u00e9nkz\u00f6ldek, l\u00e1ndzs\u00e1sak, legfeljebb 20 mm sz\u00e9lesek. A sz\u00e1ron szab\u00e1lyos, k\u00e9tsoros elrendez\u00e9s\u0171ek. A term\u00e9s szemcs\u00e9s. Maga a durum szem
\nMaga a b\u00fazaszem \u00fcveges, oldalr\u00f3l \u00f6sszenyomott, kifejezett bord\u00e1kkal. Sz\u00edne s\u00e1rg\u00e1s, s\u00e1rga, v\u00f6r\u00f6ses \u00e1rnyalattal vagy barna.
\nA kem\u00e9ny fajta jellemz\u0151i \u00e9s a l\u00e1gy fajt\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elt\u00e9r\u00e9se
\nE k\u00e9tf\u00e9le kult\u00fara k\u00f6z\u00fcl a kem\u00e9nyb\u00faz\u00e1t tartj\u00e1k a leg\u00e9rt\u00e9kesebbnek \u00e9s leghasznosabbnak. A gabona nagy mennyis\u00e9g\u0171 glut\u00e9nt tartalmaz, az aleuronr\u00e9teg sz\u00e1mos vitamint \u00e9s vitamint tartalmaz.
\nr\u00e9teg sz\u00e1mos vitamint \u00e9s \u00e1sv\u00e1nyi anyagot tartalmaz:<\/p>\n\n
\nA l\u00e1gy \u00e9s kem\u00e9ny b\u00faza k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek:
\nA l\u00e1gy fajt\u00e1k a rendszeres csapad\u00e9kkal rendelkez\u0151 ter\u00fcleteket kedvelik, m\u00edg a kem\u00e9ny fajt\u00e1k a sz\u00e1raz leveg\u0151t \u00e9s a forr\u00f3 nyarat. Ezek a felt\u00e9telek t\u00f6bb glut\u00e9nt termelnek
\nt\u00f6bb glut\u00e9n;
\na kem\u00e9ny fajt\u00e1j\u00fa n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1r\u00e1t puha parenchima t\u00f6lti ki, m\u00edg a l\u00e1gy fajt\u00e1j\u00fa n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1ra \u00fcreges;
\nA durumb\u00fazalisztben sok glut\u00e9n van, \u00e9s a kem\u00e9ny\u00edt\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k kem\u00e9nyek \u00e9s kicsik. Ahhoz, hogy ebb\u0151l a lisztb\u0151l t\u00e9szt\u00e1t k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk, nagy mennyis\u00e9g\u0171
\na v\u00edz. A kem\u00e9nyb\u00faz\u00e1t t\u00e9szt\u00e1k \u00e9s gabonaf\u00e9l\u00e9k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k. A l\u00e1gy b\u00faz\u00e1ban nincs annyi glut\u00e9n, mint a kem\u00e9ny b\u00faz\u00e1ban,
\nmint a kem\u00e9ny b\u00faza. Az endospermiumban l\u00e9v\u0151 kem\u00e9ny\u00edt\u0151szemek nagyobbak \u00e9s puh\u00e1bbak. A gy\u00far\u00e1shoz nem sok v\u00edzre van sz\u00fcks\u00e9g. A t\u00e9szta puha \u00e9s bolyhos lesz;
\nA durumb\u00faza-fajt\u00e1k szemcs\u00e9i gyakorlatilag nem morzsol\u00f3dnak, a n\u00f6v\u00e9nyek kev\u00e9sb\u00e9 betegednek meg, \u00e9s ellen\u00e1llnak a rovark\u00e1rtev\u0151knek. A term\u00e9shozam 2-4 kg\/ha-val kevesebb, mint a l\u00e1gy fajt\u00e1k eset\u00e9ben.
\nha kisebb, mint a l\u00e1gy fajt\u00e1k\u00e9.
\nA durumb\u00faza szemek kiv\u00e1l\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 glut\u00e9nnel \u00e9s \u00fcveges endospermiummal rendelkeznek (70-90%). Amikor a szemet \u0151rlik, a kem\u00e9ny\u00edt\u0151,
\namely krist\u00e1lyos form\u00e1ban van, nem semmis\u00fcl meg. A szemek feh\u00e9rjetartalma 13 \u00e9s 23% k\u00f6z\u00f6tt van.<\/p>\n
\nteljesen gyommentes, a talaj laza \u00e9s nedves). A napraforg\u00f3, sudanka vagy kukorica ut\u00e1ni termeszt\u00e9s nem aj\u00e1nlott, mivel ezeknek a n\u00f6v\u00e9nyeknek a t\u00e1panyagkivon\u00e1sa nagyon magas.
\nezek a n\u00f6v\u00e9nyek magas t\u00e1panyag-elt\u00e1vol\u00edt\u00e1ssal rendelkeznek. Ezek ut\u00e1n a talajok elszeg\u00e9nyednek, \u00e9s a b\u00faza n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a t\u00e1pelemeket.
\nA tavaszi fajt\u00e1k akkor \u00e9rik el j\u00f3l magukat, ha a sork\u00f6z\u00f6k \u00e9s h\u00fcvelyesek ut\u00e1n vetik \u0151ket. A sz\u00e1raz \u00e9ghajlat\u00fa r\u00e9gi\u00f3kban azonban a tavaszi b\u00faz\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151kre kell vetni
\nfekete parlagon kell vetni.<\/p>\n
\nm\u00e1s gabonaf\u00e9l\u00e9k eset\u00e9ben a gabona min\u0151s\u00e9ge jelent\u0151sen romlik. A durumb\u00faza vet\u00e9se el\u0151tt a talajnak pihennie kell.
\nAbban az \u00e9vben, amikor a f\u00f6ldek fekete parlagon maradnak, a talajt gyomirt\u00f3 szerekkel kezelik a gyomok ellen, vagy mechanikusan elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k. Ezek az int\u00e9zked\u00e9sek kedveznek
\na nedvess\u00e9g felhalmoz\u00f3d\u00e1sa \u00e9s meg\u0151rz\u00e9se. A h\u00f3visszatart\u00e1si munk\u00e1latokat t\u00e9l el\u0151tt v\u00e9gzik el.
\nA durumb\u00faza optim\u00e1lis termeszt\u00e9si felt\u00e9teleinek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a k\u00f6vetkez\u0151kre van sz\u00fcks\u00e9g:
\nA nedvess\u00e9g maxim\u00e1lis felhalmoz\u00f3d\u00e1sa az aljzatban. Ha a talaj fels\u0151 r\u00e9teg\u00e9nek (20 cm) nedvess\u00e9gtartalma 20 mm-n\u00e9l kevesebb, a vet\u00e9s elmarad;
\na h\u00fcvelyes n\u00f6v\u00e9nyeket k\u00f6vet\u0151 sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldeken vagy a parlagon hever\u0151 sz\u00e1nt\u00f3kon sz\u00e1nt\u00e1st kell v\u00e9gezni;
\na vet\u00e9s el\u0151tt \u00e9s a m\u0171vel\u00e9s sor\u00e1n a talajm\u0171vel\u00e9st a vet\u00e9s m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ig (6 cm) v\u00e9gzik;
\nha a vet\u00e9s el\u0151tt es\u0151 esett, a m\u0171vel\u00e9st meg kell ism\u00e9telni.
\nA kem\u00e9ny \u0151szi b\u00faza magjait 4-6 cm m\u00e9lyre vetik. A tavaszi b\u00faza vet\u00e9sekor figyelembe vessz\u00fck a talaj \u00e1llapot\u00e1t. A n\u00f6v\u00e9nyt 15 cm-es sorokba vetik.
\n15 cm.
\nA l\u00e1gy b\u00faza tov\u00e1bbra is strat\u00e9giai fontoss\u00e1g\u00fa Oroszorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, de a kem\u00e9ny fajt\u00e1k hasznosabb lisztet termelnek. Ezeknek azonban sz\u00e1razabb \u00e9ghajlatra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck, ez\u00e9rt ez a b\u00fazafajta az orsz\u00e1g legt\u00f6bb r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban rosszul terem.
\na faj az orsz\u00e1g legt\u00f6bb r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban nem fejl\u0151dik j\u00f3l<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"